Jánossomorja 6100 lakosú kisváros Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén, közvetlenül az osztrák határ mellett. Három, egykor önálló község – Mosonszentjános, Mosonszentpéter, és Pusztasomorja – 1970-es egyesülése óta viseli a Jánossomorja nevet. A belügyminiszter előterjesztésére 2004. július 1-jei hatállyal Mádl Ferenc köztársasági elnök Jánossomorját várossá nyilvánította.

A három eltérő adottságú kistáj – Mosoni-síkság, Hanság, Tóköz – találkozásánál fekvő sík terület hosszú időn át kedvezett a megtelepedésnek.
A török pusztítása után az egykori Pusztasomorja, Mosonszentpéter és Mosonszentjános Habsburg főhercegi, illetve Esterházy birtokok lettek. A korszerű uradalmak nagy területen gazdálkodtak, a központi településeken kívül pedig majorok is létesültek. Ilyen szórvány volt például Várbalog, amely egykoron a településhez tartozott, de ma önálló községként működik, illetve a közigazgatásilag ma is Jánossomorjához tartozó Hanságliget, Hanságfalva és Újtanya.

Jánossomorját mezővárosi múltja, a trianoni békediktátumot megelőzően kialakult térségi szerepe jelentősen megkülönbözteti a környező falvaktól. Az 1950-es évektől egyre szigorodó határsáv létesítésével korábbi térségi szerepe egyre csökkent, a szögesdrót 1989-es megszűnését követően a település újra dinamikus fejlődésnek indult. Mára a korábbi hátrány előnyére változott, hiszen a nyitott határ a térkapcsolatok irányát megváltoztatta, az országhatáron túlra is kiterjesztette. Ez az átalakuló és erősödő irányultság hatással van a lakosságra éppúgy, mint a település fejlődésére, és az itt található gazdasági egységek működésére is.

Jánossomorja közlekedési viszonyai kedvezőek, a Szombathely–Hegyeshalom vasúti fővonal több irányba teremt összeköttetést. A város fő közúti kapcsolatát a településen áthaladó 86. számú Rédics-Mosonmagyaróvár  főút biztosítja.
A település jelentős kiterjedéséből adódó helyi közlekedését a Kisalföld VOLÁN gyakori helyközi és távolsági járataival oldja meg.
Jánossomorja rendelkezik egy 3,5 tonnás súlykorlátozású határátkelőhellyel Ausztria felé.
A településtől két nagyobb központ Mosonmagyaróvár és Csorna 30 km-es távolságon belül található, ugyanakkor a határátkelőhelyek is közel vannak Ausztria és Szlovákia felé egyaránt.

A belterületi utak hossza 43 km, és ennek döntő többsége szilárd burkolattal ellátott.

Jánossomorja jelentős foglalkoztató központ, az itt található nagy számú gazdasági egységekbe a helyi munkavállalók mellett döntően a környező településekről járnak dolgozni. A Jánossomorján telephellyel rendelkező multinacionális cégek közül a legnagyobbak: a Dr. Oetker Kft., a Leier Kft., az AMB Components Hungary Kft., a PEZ-Haas Kft., valamint a Hanságligeten épült Hipp-üzem.

A kisváros közműhálózata teljesen kiépített. A vezetékes ivóvíz-ellátást biztosító ún. törpe-vízmű 1975-ben épült meg. 1995-ben adták át a község határában létesült regionális szennyvíz-tisztító telepet. A 2001-ben átadott regionális szilárdhulladék-telep és –feldolgozómű révén megoldott a kommunális hulladék elhelyezése is. E hulladéklerakó Jánossomorján kívül még 66 környező települést lát el. A földgázvezeték kiépítése 1998-ban fejeződött be, míg az áramellátás és a közvilágítás történelmi távlatokra tekint vissza: 1926-ban elsők között Mosonszentjánoson indult meg e szolgáltatás a régióban. A településen 1992-94 között építették ki a kábeltelevízió hálózatot, amely a napjainkban már teljes egészében lefedi a várost. A kisvárosnak 1997 óta saját helyi műsorszolgáltatója is van, a Jánossomorja Televízió központi stúdiója a Balassi Bálint Művelődési Házban működik.

Jánossomorja hagyományőrző kisvárosias településképét az 1980-as években épült közintézmények, valamint a közelmúlt modern ipari létesítményei mellett gondozott zöldfelületek, ápolt közterek teszik vonzóvá és egyedivé.

Minden településrészen működik óvoda, általános iskoláinak képzési színvonalát a megyei és országos tanulmányi versenyeken szerzett kiemelkedő helyezések, valamint a német és angol nyelvű állami nyelvvizsgaeredmények is minősítik. Az önkormányzat által fenntartott 1991 óta működő Alapfokú Művészeti Iskola hangszeres-zenei és táncképzést nyújt.

A település kulturális életének meghatározó színfoltjai a művelődési házban rendezett hangversenyek, színházi és különféle ismeretterjesztő előadások, filmvetítések, valamint időközi tárlatok.
Jánossomorján jelenleg hét egyesület, hat alapítvány és két klub működik. Az öntevékeny csoportok, civil szerveződések közül megemlítendő az évszázados hagyományokkal rendelkező német kisebbségi önkormányzat fúvószenekara és a hagyományőrzéssel, hagyományteremtéssel foglalkozó Jánossomorjai Társaskör Egyesület, az 1889-ben alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a közel százfős taglétszámmal rendelkező Balassi Bálint Nyugdíjas Klub, valamint a főként önkéntes véradások szervezésével foglalkozó helyi Vöröskereszt szervezet.

Jánossomorja sportéletét elsősorban az 1921-ben alakult Mosonszentjánosi Egyesített Sport Egylet jogutódjaként működő Jánossomorjai Sportegyesület megyei 1. osztályú labdarúgó- és tekecsapata, a Nemzeti Bajnokság első osztályában szereplő baseball-szakosztálya, valamint az egyre sikeresebb kosárlabda, karate szakosztályok képviselik.
A város komplex sportpályán túl rendelkezik még szabványos méretű sportcsarnokkal, bitumenes kézilabda- és automata tekepályával, valamint modern fedett uszodával is.

A település régi szokásai közül a Szent István-napi somorjai, valamint a két nagyobb városrész közös ünnepnapja, a Péter-Pál-napi búcsú emelkedik ki. Évek óta a helyiek hathatós bevonásával, nagy sikerrel zajlik a május 1-jei majális.
Ugyancsak évenként kerül megrendezésre a térség ifjúsági egyesületeinek, klubjainak háromnapos találkozója, a Nagyerdei Ifjúsági Találkozó, amelyre ma már a megye minden részéből érkeznek fiatalok.

A mai települést alkotó egykori községek geopolitikai helyzetükből adódóan a történelem során több esetben kerültek a megsemmisülés szélére. Előbb a tatárjárás, a XVII. század végén pedig a török seregek szinte elnéptelenítették a környéket. A XX. század folyamán a trianoni békediktátum, a németajkú lakosság 1946-os kitelepítése, a kommunista időkben a nyugati határ közelsége nehezítette a települések életét. A hányattatások ellenére az itt élők kitartásának, szorgalmának köszönhetően Jánossomorja napjainkban már egy dinamikusan fejlődő fiatal kisváros Magyarország nyugati részén, közvetlenül az osztrák határ mellett.

A határközeliségnek, mint negatív tényezőnek a politikai enyhülés vetett véget, majd a rendszerváltás kifejezetten felértékelte e pozíciót. A 2004-es EU-csatlakozást követően pedig Jánossomorja térségi lehetőségei tárultak ki. Úgy tűnik lassan helyreáll az évszázadok alatt kialakult területi funkciómegosztás: A szomszédos ausztriai településekkel már megindultak a tárgyalások, s várhatóan a közeljövőben már az országhatár túloldalán található községek bevonásával, és Jánossomorja vezető szerepével készülnek el a térség további fejlesztési tervei.

A belügyminiszter előterjesztésére 2004. július 1-jei hatállyal Mádl Ferenc köztársasági elnök Jánossomorját várossá nyilvánította.

A városavató ünnepséget 2004. szeptember 24-én rendezte meg a település.