Ismét sokrétű kulturális élménnyel várt mindenkit idén is a Pusztasomorjai Vigasságok. Színházi előadásokat, kiállítást, népi és underground zenei koncerteket, táncházakat is tartottak augusztus első hétvégéjén. Szombat délelőtt a Sós Antal Közösségi Ház falán avatták fel az egykor az épületben működött Prikler Vendéglő emléktábláját, ami a településrész közösségi, kulturális terének számított.

Galéria a képekre kattintva!

Megtelt a Sós Antal Közösségi Ház udvara, pincéje egyaránt a múlt pénteken, a Pusztasomorjai Vigasságok kezdetén, amelyet az Örökség Kulturális Egyesület és az önkormányzat közösen rendezett.  Az első koncertet az Ifjúsági Fúvószenekar adta, akik kiváló feldolgozásaik mellett most egykori környékbeli német táncdallamokat is fújtak, a fesztivál nyitótáncát pedig a Tititá Néptáncegyüttes járta rá.

Este a közösségi ház egykori borospincéje nosztalgiázhatott, az ilmitzi Tschida pincészet borait kóstolhatta meg a népes közönség. A borozáshoz a magyar irodalom és a bor kapcsolatának vidám történeteit hallgathattuk meg kellemes cimbalommuzsikával és nótázással. Után pedig a többszörösen elismert magyar bábművész, Fabók Mancsi érkezett, aki a kései órán most a gyerekek helyett a felnőtteket nevettette meg pikáns székely népmesék feldolgozásával.

A másnap így korán érkezett: Szombaton délután dunaszigeti tréfás népdalokat mutattak be Takács István népzenész tanítványai, hogy ezzel alapozzák meg a második, az előzőnél még melegebb napot. Számos furcsa tárgy, élőlény lakta be a házat eddigre. Az országot már bejárt Nemlétező Tárgyak Tárlata magyar szójátékok, szólások, kifejezések sajátos értelmezéseit mutatta be, vicces jelenetekkel is megmagyarázva például a radai rossebet, vagy a fűzfán fütyülő rézangyalt.

De Pusztasomorja egykori éveire is emlékeztek a helyi idősek, amikor közösen leplezték le egykori kedves helyük, a valamikori Prikler Vendéglő emléktábláját, amit a településrész és az Örökség Kulturális Egyesület közösen állított. A táblaavatón Lőrincz György polgármester elmondta, nagy öröm számára, hogy ahogy régen, úgy ma is közösségi tér működik itt. Hiszen az épületben 1892-ben már vendéglőt működtetett Prikler Jenő és családja, az államosítás után aztán mozi, iskola, de posta és könyvtár is volt itt. Majd az egyesület és a szándékát támogató önkormányzat ismét közösségi térré alakította a ma már Sós Antal Közösségi Házat. A tábla a múlt és a család emlékét is őrizni kívánja, azon a helyen, ahol bálokat, összejöveteleket, koncerteket és előadásokat is tartottak. A falakon régi, egykor itt készült fotók sorakoztak, ahol felfedezhette ki-ki rokonát, ősét, vagy akár saját magát is. Majd utána a pincében nyílt meg újra a Prikler Vendéglő, ahol régi nóták és régi történetek elevenedtek meg újra.

A tábla hamarosan lekerül a falról, igaz, csak átmenetileg, a város és az egyesület ugyanis az épület teljes felújítása során idén érkezett a homlokzat renoválásához. Ahogy a város azt több épülettel is tette, az eredeti arculatot megőrzi a felújítás során, és eredeti homlokzatával köszönti majd a vendégeket a régi vendéglő.

A Örökség számára fontos, hogy a mai közösségi tér őrzi a régi közösségi tér emlékét is, ezért a szervezők számára a fesztivál egyik fontos pontja volt a Prikler-kocsma megnyitása. A fesztiválon ezután a szegedi Sufláré Kollektíva muzsikált, akik délalföldi népdalokat is hoztak. De az egyenesen a moldvai csángóföldi tanulmányútjukról érkezett zenekar igazi, vérbeli moldvai táncházat is rendezett az udvaron. Az éjszakát táncházak és rock koncertek zárták, hallhattuk például Led Zeppelin emlékzenekart is a színpadon.