Köztéri alkotások
Hármashalom
)) |
Az 1937. május 30-án felavatott Hármashalom - Országzászló emlékművel eredetileg az első világháborúban elesett helybéli hősi halottaknak kívántak emléket állítani. Kialakításához a szentistváni Magyarország vármegyéiből hordták össze a földet. Tervrajz alapján helyi kőművesek és mesteremberek építették. Kovácsolt vaskerítését és a kettős keresztet Wurzinger József szentjánosi műlakatos készítette. Előoldalán egy márványtáblán Vörösmarty Szózat című verséből a "Hazádnak rendületlenül légy híve..." részlet volt olvasható, amely 1938-ban kiegészült az "óh, magyar" résszel is. A kommunista hatalomátvétel után 1949-ben szovjet hősi emlékművé alakították át. A rendszerváltást követően 1991-ben újra visszaállították az eredetivel közel megegyező állapotába. Kevés helyen találunk az országban hasonló emlékművet. |
Szent Rozália szobor
| A Szentháromság dícsőségére és Szent Rozália tiszteletére a pusztító epemirigy eltávolításáért fogadott jószándékból, Pusztasomorja helység buzgó hívei készítették 1849-ben, olvasható a szobor előoldalán. 1998-ban restaurálták. |
Kígyótaposó Szűz Mária szobor
 |
A szobrot kis kőoszlopok veszik körül, amelyek a valamikori pellengéroszlop kerítését jelzik. 1892-ben a község apátura megelégelte, hogy a hívek a pellengért, mint világi hatalmi jelképet megsüvegelik, ezért a pellengéroszlopot elvitette és helyére a kígyót taposó Szűz Mária szobrot emeltette. |
Madonna szobor (Pullman-kereszt)
| A köznyelv csak Pullman-keresztnek nevezi (valószínűleg egykori építőjét, vagy építtetőjét hívták Pullman-nak) a Mosonszentpéter és Mosonszentjános egykori határát jelző Madonna szobrot a kisded Jézussal, amelyet a rajta lévő felirat szerint 1746-ban emeltek. |
I. világháborús emlékmű
| A Kallós Ede bronz domborművével díszített emlékművet 1924 október 5-én Habsburg Frigyes főherceg avatta fel. Fia, Albert magyar nyelven mondta el ünnepi beszédét. Az ünnepségen a mosonszentpéteri fúvószenekar játszott. A ceremónia végén a helyi önkéntes tűzoltó egyesület tagjai díszmenetben haladtak el az emlékmű előtt. 1993-ban az emlékmű mellett helyezték el azt a márványtáblát, melybe a II. világháborúban hősi halált halt szentpéteriek neveit vésték. |
Világháborús emléktáblák
| A mosonszentjánosi templom falára 1937-ben helyezték fel az első világháborúban elesett szentjánosi katonák neveit tartalmazó fekete márványlapot. 1996-ban e mellett kapott helyet a második világháborúban elesett hősök neveit felsoroló emléktábla, amely az 1946-ban kitelepített egykori mosonszentjánosi lakosok kezdeményezésére valósult meg. |
Alsó-Fehérkereszt
 |
Ősi szokás volt a települések közterein, illetve a határt alkotó földeken szakrális emlékműveket emelni, amelyeket a népnyelv egyként keresztnek hívott. Ugyanakkor különböző típusú monumentumokról van szó: fából ácsolt keresztek festett bádog korpusszal, tabernákulummal koronázott képoszlopok, de kereszt névvel illeték a köztéri szobrokat is. Az itt álló, a népnyelv által Alsó-Fehérkeresztnek nevezett képoszlopot 1714-ben Hans Meidlinger és testvérei emeltették a Szentháromság dicsőségére, valamint a pestisben elhunyt Elias Lang és két gyermekének örök emlékére. A képoszlop tabernákulumában íves zárású lapos fülke található, amelyből azonban már hiányzik a kép. Típusát tekintve a kisalföldi emlékanyagban a bezenyei, kópházi és hédervári képoszlopokhoz áll közel. Restauráltatta Jánossomorja Város Önkormányzata és a Jánossomorjai Társaskör Egyesület 2006-ban. |
Mosonszentjánosi kőkereszt
| A mai Dózsa György utca végén álló, 1812-ben emelt kőkereszt egykoron a két község, Mosonszentjános és Pusztasomorja határát jelölte. |
A mosonszentjánosi régi temető szoborfülkéje
| A régi mosonszentjánosi templom a mai Nándor utca elején állt és akkori szokás szerint körülötte volt a temető. Így az egykori temető szoborfülkéje ma is eredeti helyén látható, kissé elhanyagolt állapotban. A mai új temetőt az 1831-32-es kolerajárvány idején nyitották meg, így aztán az egykori templom és temető feledésbe merült, már csak e szoborfülke emlékeztet rá. |
