Emlékező Hanságfutás

Futás, kerekezés és kirándulás a Hanságon át – a régi vasfüggöny mentén. 186-an álltak rajthoz a 13 kilométeres emlékfutáshoz szombaton, a Hanságfutáson, a Segítő Kötelék ’56-os emlékező programsorozat keretében.

A futás fotógalériáit megtalálod honlapunk Fotó menüpontjában

Szombaton délelőtt a frissen átadott városi uszoda mellől indult a 13 kilométeres futóverseny a Hanságon keresztül, a menekülők útján. A Villanytelepig tartó távval az erre menekülők előtt tisztelegtek a futók. Az 1956-os forradalom és szabadságharc eltiprása után ugyanis a Hanságon keresztül több ezren hagyták el Magyarországot. A programot a Segítő Kötelék főszervezői találták ki, céljuk az volt, hogy közös mozgással a jánossomorjaiak és a környék vagy akár az ország sportolói is megismerkedjenek a táj történetével, átérezhessék a menekülők megpróbáltatásait és nem utolsó sorban megismerhessék a szép Hanságot. Az időjárás a sportolók mellett állt, napsütésben, szélcsendes időben futottak a részben aszfaltos, nagyrészt azonban mezőgazdasági utakon.


A befutókat korcsoportonként és nemenként díjazták, végül pedig nők és férfiak abszolút győzteseit is kihirdették. A megyéből, de messzebbről is sokan érkeztek, Szlovákiából és Ausztriából is indultak a versenyen. Helyi futók is szép számmal álltak rajthoz. Flechner Gábor rendszeresen fut, hosszabb távokat, akár 40-50 kilométert is. Elmondta, nagyon örült, hogy „végre létrejött egy jánossomorjai futóverseny is a városnapi Fut a városon kívül. Nagyon jó volt, nagyon élveztem. Úgy éreztem, jól meg van szervezve.” Nagyon sokan futottak olyanok, akik még sosem vettek részt versenyen, de a legtöbb résztvevő tapasztalt, profi illetve félprofi versenyzőként indult. Gertraud Haller-Peck Andauból érkezett a versenyre, több maratont lefutott már a világ különböző városaiban. Ezen a versenyen az 56 év feletti korosztály aranyérmét szerezte meg.
Várallyai Barnabás Mosonmagyaróvárról a 18 év alatti korcsoportban állhatott a dobogó legfelső fokára. Elmondta, hetente kétszer edz, 5 kilométert szokott futni. „Nagyon tetszett, az elején könnyen mentem, de a végén már nehezen ment, hosszú volt a táv, nagyon.”
A rábapatonai származású Patonai Gábor a férfiak közötti abszolút 1. helyezett és a 36-45 éves korcsoport aranyérmese és is ő lett. Történelem szakos tanárként nagyon örült az emlékfutásnak. Rendszeresen vesz részt versenyeken, ezt a futást is kimondottan jónak értékelte, remekül tudták húzni, ösztönözni egymást az élbolyban futók.
Szobonya Adrienn Nyúlról jött a versenyre, majdnem minden hétvégén különböző versenyeken vesz részt. Itt most ezüstérmet szerzett korosztályában, és a nők abszolút versenyében is 2. helyezett lett. „Nagyon örülök, hogy emlékezünk így az 56-os forradalomra, és hogy vannak ilyen kezdeményezések.”

 

Néhányan kerékpáron járták végig az egykori vasfüggöny mentét Lőrincz György polgármester, helytörténet-kutató szakértői vezetésével. Többen egy korabeli Csepel teherautón is megtették az utat, hogy aztán a kendergyárnál szurkolhassanak a versenyzőknek. Mindkét társaság számára kincskeresést is szerveztek a rendezők, ötvenhatos visszaemlékezéseket, a vasfüggöny egykori fotóit rejtő mappákat kellett megkeresniük az utak mentén. A futók megérkezésekor azonban előkerültek a dobok, csörgők és igazi szurkolói állomáson, mosolyogva futhattak keresztül a versenyzők, sok buzdítással, pacsikkal, majd a teherautó a vasfüggöny egykori vonala mentén érkezett vissza velük az eredményhirdetésre.

A szervezők is jó tapasztalatokat szereztek, jövőre újra szeretnék elindítani a Hanságfutást. Bognár László főszervező, a helyi iskola távfutó testnevelő tanára elmondta, pozitívak a visszajelzések a versenyről. „Elsőre nagyon jó volt, hogy a pályázat segítségével ingyenessé vált a nevezés. A későbbiekben szeretnénk folyamatossá tenni a versenyt, egy minimális nevezési díjjal, illetve szponzorok, helyi cégek, esetleg az önkormányzat bevonásával. Szerintem van jövője, most is közel kétszázan voltak itt. Ha önköltségesként meg tudnánk csinálni 150 fővel, akkor nagyon elégedett lennék.”

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából létrejött Emlékbizottság támogatta. A szervezésben és lebonyolításban az önkormányzat és a VÜMESZ munkatársai, a művelődési ház, a Társaskör, az önkéntes tűzoltók, polgárőrök, a Körzeti Általános Iskola jelenlegi és egykori diákjai, tanárai és több helyi cég és helyi magánszemély is segített.

Az eredmények ide kattintva tekinthetők meg

Uszodaavató olimpikonokkal

Olimpikon úszóink avatták fel pénteken a város felújított tanuszodáját egy reggeli edzésen, de a gyerekek is találkozhattak a példaképekkel. Délután ünnepélyes keretek között adták át a tanuszodát, pótolva a kimaradt egy év tanóráit egy 24 órás úszással.

 

„Kicsit hasznosabbnak érzem az életem.”

 

„Kicsit hasznosabbnak érzem az életem.” – Ezzel a mondattal válaszolt Jakabos Zsuzsanna olimpikon, többszörös Európa-bajnok úszó arra a kérdésre, hogy miért szereti a kis közönségtalálkozókat. Pontosan olyat, amilyen a péntek reggeli volt a felújított jánossomorjai tanuszodában.

 

Edzőjük, Petrov Iván vezetésével tartott átmozgató edzést pénteken reggel nálunk a győri úszó sportegyesület három versenyzője: Jakabos Zsuzsanna, olimpikon, többszörös Európa-bajnok úszó, Sebestyén Dalma, olimpikon, többszörös ifjúsági Európa-bajnok, magyar bajnok úszó, és a jövő nagy reménységének tartott Lobanovszkij Maxim úszó.

A győri sportolók az iskolavezetés meghívására érkeztek, hogy ők avassák fel az ezen a délutánon hivatalosan is megnyíló tanuszodát. Az iskola legjobb sportoló diákjai így edzésmunka közben is megnézhették őket. A sportolók több hosszt úsztak különböző úszásnemekben, így a gyerekek sokat tanulhattak a tökéletes mozdulatsorokból.

Az edzés után – immár több osztállyal kiegészülve – a sportcsarnokban fogadta a vendégeket az iskola diáksága. Az élsportolókat Bella Zsolt igazgató és Lőrincz György polgármester köszöntötte, és a város köszönetét, ajándékait is átnyújtotta. A gyerekek érdekes kérdéseket tettek fel a szeretettel és humorral válaszoló sportolóknak. A szerény és kedves sportolók több tanulságos, megfontolandó gondolatot bíztak a gyerekekre, nemcsak a sport terén. Ebből kiderült, nemcsak tehetséges, fiatal úszók, nemcsak olimpikonok, de már többek annál: igazi példaképek.

Petrov Iván nevelő szavait sokan megfontolhatták: Az edző minden gyereket arra buzdított, hozza ki magából a legtöbbet, bármilyen területen, amiben tehetséges. Mint mondta, van, aki egy-egy sportban, hasznos hobbiban törekszik a legjobbra, valaki ugyanezt az energiát, tökéletességre törekvést egy videójátékba vagy a legjobb selfie készítésébe öli bele. Nem ugyanaz az eredmény… Hozzátette, a fáradtság és a küzdelem, a saját határaink feszegetése a nagy teljesítmények elérésének alapja. Viccesen megjegyezte, úszói nagyjából minden edzésen abba akarják hagyni az úszást, annyira fáradtak, és ez így van rendjén. De az eredmények és az elért célok magukért beszélnek.

Jakabos Zsuzsanna és Sebestyén Dalma elmondta, jó barátnők, együtt készülnek, és az egymás elleni versenyzés is a medencében marad, hiszen voltaképpen az úszó önmagával versenyez. Beszéltek a gyerekeknek a kemény edzésekről, céljaikról, sok személyes élményükről is a sportágról és a világversenyekről. A gyerekek – angolul – még Maximmal is beszélgettek.

A pécsi származású Jakabos Zsuzsanna elismerően szólt a tanuszodáról: ő közel egy évtizedig egy, a jánossomorjai uszodánál kisebb és sekélyebb medencében készült. Mint mindig, itt, Jánossomorján is szó szerint megízlelte a vizet úszás előtt, amire nem volt panasz. Remeknek tartotta, hogy padlófűtéses a medence, így meleg a csempe, ami kellemes az úszásnál. Petrov Iván hozzátette, sok szerény kijelentéssel találkoztak Jánossomorján, pedig a gyerekek kiváló intézményben sportolhatnak. Az uszoda az iskolai úszás minden igényét kielégíti, ráadásul egy épülettömbben van a sportcsarnokkal és az iskolával, ami az igazi akadémiai elveknek megfelel, hatékonyabb sportolást biztosít. Ezért kiemelte, a jánossomorjaiak büszkék lehetnek sportcentrumukra, és bízik benne, hogy az újra indult uszoda is sok tehetségre segít rátalálni.

A beszélgetés után közös fényképek autogramok születtek. Volt, aki ajándék plüsst hozott az úszóknak, amit nagy örömmel fogadtak, sőt, egy, a találkozóra készült, de betegség miatt arról lemaradt kislánynak személyes videó üzenetet is küldtek. Jakabos Zsuzsanna a sportcsarnok avatására készült emléktáblát is aláírta, mint a medencét felavató sportoló.

 

Fontos lehetőség újrateremtve – hivatalos megnyitó

 

A csarnok ünnepélyes avatására délután négy után került sor. A nemzeti színű szalagot a városvezetés, a kivitelezők és az állam részéről a megyei közgyűlés elnöke, Németh Zoltán vágta át. Az elnök köszöntő szavaiban elmondta, nagyon fontos, hogy minden gyermek számára elérhető közelségbe kerüljön az úszás elsajátításának lehetősége. Jánossomorja korábban ezt nélkülözte, és a megyei politika számára ezért is örömteli, hogy az állam 30 millió forinttal támogathatta a felújítást. Kiemelte, Dr. Nagy István országgyűlési képviselő, államtitkár hathatós segítséget, támogatást nyújtott az ügynek. (Dr. Nagy István halaszthatatlan ügye miatt nem tudott megjelenni a rendezvényen.)

Megnyitójában Lőrincz György polgármester vázolta a hányattatott sorsú uszoda múltját, és kiemelte, reményeik szerint április elejéig megteremti az önkormányzat a délutáni úszás lehetőségét is – most még csak iskolai időben, a diákok számára nyitott az intézmény. A polgármester kiemelte, a város számára nagyon fontos a tanuszoda, egyáltalán az úszás elérhetővé válása. Ezzel az elmúlt két év egyik nagy problémája oldódott meg. Bella Zsolt iskolaigazgató-alpolgármester örömmel üdvözölte, hogy az uszoda visszatért az oktatás rendszerébe. A JTV-nek elmondta, ismét fontos színtere lehet a képzésnek és a mindennapos testnevelés oktatásának a tanuszoda.

A szalag átvágása után tehetséges úszó diákok vezetésével megindult a 24 órás úszás az egy éve zárva tartó tanuszodában.

 

Az uszoda története

Mint ismert, a kitűzött határidőre, 2017. február végére befejeződtek a városi tanuszoda felújítási munkálatai, egy év kényszerszünet után kezdődhettek meg újra az úszásórák a jánossomorjai iskolában. A 2016 februárjában életveszélyessé vált és bezárt uszodát most 30 milliós állami segítséggel és saját forrással, bruttó 48 millió forintból újította fel az önkormányzat. A munkák során megújult a belső dongaburkolat, a hőszigetelő rendszer és a teljes szellőzőgépészet. Az üzemeltetést a hővisszanyerős szellőztető rendszer teszi gazdaságosabbá. A felújítást két mosonmagyaróvári cég nyerte el, három hónapon belüli határidővel, a kivitelezésre pedig tíz év garanciát vállaltak. A munkát november végén kezdődtek meg, a műszaki átadásra és a próbaüzemre már február végén, március elején sor került.

 

Korábban anyagi segítségért is folyamodott Jánossomorja a város költségvetése számára igen nagy összeget jelentő felújításhoz. Három minisztériumnál is jártak, azonban sorozatosan elutasították a kérést. Dr. Nagy István országgyűlési képviselő, államtitkár is az ügy mellé állt. Végül 2016. december közepén, az állami büdzsé maradvány-alapjából támogatta az uszoda felújítását Magyarország Kormánya, 30 millió forinttal.

A város már korábban is észlelte a nedvesedést, és a kisebb burkolatrészek esetleges leszakadását megfogó védőhálókat helyeztek fel a mennyezetre. 2016. február 11-én, csütörtökön délután aztán lakat került a jánossomorjai tanuszodára, miután a védőhálót fogó vas elemek egy kis darabja leszakadt, jelezve, hogy a belső burkolat jelentősen tovább vizesedett. A szakértő kimondta: a burkolat gipszkarton táblái és a hőszigetelés vizesedése, illetve az ebből származó súlytöbblet miatt félő, hogy a nehéz, nedves elemek nagyobb darabokban is leszakadhatnak. A szakvélemény hatására a városvezetés azonnali hatállyal úgy döntött, a lakosság és a diákság érdekében az uszoda működését bizonytalan időre felfüggeszti.

A gondot az okozta, hogy az uszoda 14 évvel ezelőtti építésénél a rétegrendet rosszul határozták meg és e szerint is helyezték fel, így a pára eljutott az acél tartószerkezethez, ahol a hideg felületen kicsapódott és visszacsepegett a szigetelésre és a gipszkarton burkolatra. Ez magába szívta és megfogta a nedvességet.  De kiderült, a szellőzőrendszert is alultervezték, így az nem birkózott meg a párával. Ez a két tényező okozta a rendkívüli vizesedést. A gondok egyértelműen tervezési és kivitelezési hibákra utalhatnak – ám a kivitelezés óta eltelt több mint tíz év miatt a jogi igazságszolgáltatás nem biztatott eredménnyel, így abba város nem vágott bele.

 

 

HT – JTV
2017. március 25.

Nem mese az, gyermek

“Nem mese az, gyermek” – mondja a rokkant honvéd emlékezését mesének vélő gyereknek az édesapja Arany János Családi kör című versében. Vagyis a múlt kötelez, a szabadságharc emléke meghatározza a magyarságunkat – erről szólt Jánossomorja március 15-i műsora.

Az Örökség Kulturális Egyesület néptánccsoportjai és a szentpéteri óvoda közös műsora egyszerre emlékezett a forradalom és szabadságharc történéseire és Arany János születésének kétszázadik évfordulójára. Az előadott táncdarabban a nagy költő ’48-’49-es hatásra íródott verseinek részleteit hallhattuk. Egy rábaközi falusi idillt láthattunk, a gyerekek felnőttutánzó játékaival, majd bállal, amit átleng már a forradalom hangulata. Megérkezett egy toborzó huszár is, aki honvédeket verbuvált. Majd a kisgyerekek játszották el, amit a nagyoktól láttak, a felnőtt férfiakat már nélkülöző faluban. A harcok után játszódó záróképben Arany Családi körének és a forradalom emlékére, (egyébként egy Ferenc Józsefet dicsőítő műpályázatra) íródott “A walesi bárdok” című művének részleteit hallhattuk, láthattuk a falu életképét a harcok után, a gyászt, és a megújhodó életet, az emlékül megőrzött tárgyak, regruta nemzeti szín szalagok jelentőségét, amit átleng a terrortól való félelem, de a büszke emlékezés is. Mindez jelezte, hogy a nép körében a szabadságharc emléke kitörölhetetlen volt, és kitörölhetetlen a mai napig.

Az előadást az egyesület részéről, Molnár Tamás, Hauptmann Tamás és több más segítő tag, illetve az óvoda részéről Katona Andrea közösen rendezte.

A műsor után Neubergerné Berta Barbara, tagiskola-igazgató mondott ünnepi beszédet, melyben a forradalom és szabadságharc máig tovább élő értékeiről szólt, és ezt erősítette meg a közönségben. (A teljes beszédet alább közöljük.)

Az ünnepi műsor után a fúvós zenekar vezette fáklyás menet indult a Szabadság Emlékoszlophoz – a zászlót egy jánossomorjai, hagyományőrző huszár, Rémai Imre András vitte. A kopjafánál S. Mátyás Ferenc március emlékét idéző versét hallhattuk Wittmann Elekné előadásában, majd a fúvosok zenéjére koszorút helyezett el a város, több helyi civil szervezet és egyesület is.

Testvértelepülésünk, Nagyfödémes delegációja is velünk ünnepelt, koszorút helyeztek el Nagyfödémes és az ottani CSEMADOK nevében is.

JTV-HT

 

 

Neubergerné Berta Barbara ünnepi beszéde

Tisztelt jánossomorjai ünneplő közönség!

A mai, a magyarságnak az a nemzeti ünnepe, mellyel kapcsolatban kisgyermektől az aggastyánig mindenki konkrét érzéseket, ismereteket tud felidézni. Hiszen már egy óvodás ismeri az 1848. március 15-én kirobbant forradalmat képviselő nemzeti színű kokárdát, büszkén szavalja Petőfi Nemzeti Dalának néhány sorát, és vallja minden kisfiú március idusán, hogy ő bizony huszár lesz, ha egyszer felnő. Az iskolás éveknek köszönhetően egyre több forradalmi személyiség nevével, esemény dátumával, helyszínével bővül egy magyar ember ’48-as ismeretköre. Ezért mi, magyarok, ha meghalljuk Vasvári, Jókai, Petőfi nevét, a márciusi ifjak kulcsfontosságú tevékenységére gondolunk, számunkra Táncsics börtönből való kiszabadulása a magyarság szabadságának elnyerését is jelenti, a 12 pont pedig ekkortól szolgál a nemzet mózesi kőtábláiként azóta is újabb és újabb nemzedékek, eszmék, gondolkodók számára. Szinte mindannyian felismerjük az egykori festményekről, litográfiákról Kossuthot, Széchenyit, Batthyányt, a Nemzeti Múzeum épületét, a Pilvax kávéházat, dúdoljuk a ’48-as indulókat, toborzókat fejből és lélekből ma is. Felnőttként már egyéni igényeinken, érdeklődési körünkön múlik, hogy milyen további információkkal erősödik történelmi ismeretanyagunk és nemzeti értékrendünk. Én magam, például teljesen véletlenül szembesültem azzal, hogy a 12 pont tartalmának meghatározásában milyen jelentős szerepe volt Irinyi Jánosnak, a biztonságos gyufa egykori vegyész feltalálójának.
Tisztelt ünneplők! Egy statisztikus szemléletű kívülálló valószínűleg értetlenül hallgatta előző mondataimat, amennyiben ismeri az események teljes folyamát, hiszen az eufórikus kezdet, a heroikus, küzdelmes folytatás zárásaként az elbukás, a megtorlás következett. Mégis, majdnem 170 éve akár nyíltan, hivatalosan, akár a tiltások ellenére, csak lélekben büszkén emlékezünk meg az 1848. március 15-én kirobbant forradalomról, az 1848-49-es szabadságharcról, és az 1849. október 6-án kivégzett vértanúkról. A reformkorból kinőtt forradalom és szabadságharc bukása nem jelentett végérvényes kudarcot. A passzív ellenállás évtizedeiben a gazdasági nehézségek ellenére a nemzeti, társadalmi összetartozás tovább erősödött, az áprilisi törvények többsége érvényben maradt, valamint a művészetben a forradalmi kor emlékeiből táplálkozva olyan jelentős képzőművészeti alkotások születtek, sok más mellett, mint Székely Bertalan, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály történelmi alakokat, realista életképeket, népi kultúrát megörökítő festményei, illetve Izsó Miklós hazafias bánatot szimbolizáló szobrai. A kor irodalma a győztes elnyomóknak küldött üzenetként, egyszerre állított emléket a forradalomnak, életben tartva annak eszméit és nyújtott a nemzetnek a jövőbe tekintve reményt. Gondoljunk csak bele, mit jelenthettek az akkori magyarságnak Jókai Mór regényei, Arany János balladái, illetve Madách Imre Ember Tragédiája.
Tisztelt jánossomorjai közönség! Záró gondolataimban kötelességemnek tartom megmutatni, mit üzen az 1848. március 15.-i forradalom és az azt követő események egy mai magyar számára:
Az egység fontosságát. Hiszen a 48-as forradalom eredményeként vált a NÉP a NEMZET részévé!
Az összetartás szükségességét. Nélküle nem tudta volna a magyar nemzet a bukást túlélni, a kiegyezést követő fejlődést megélni!
A hit erejét. Hiszen ha a racionalizmus vezérelte volna a kor vezéregyéniségeit, valószínűleg soha nem történtek volna meg a ma felidézett események. Hányszor lendítette át a magyarságot akkor is és azóta is a nehézségeken, a veszteségeken, a történelem sötét korszakain a HIT. A szabadságba, fejlődésbe, vagy csak egyszerűen az emberségbe, jóságba vetett hite!
A bátorság erejét, mely egyszerre volt erénye a forradalmároknak, kik tudatában voltak eszméjük bukásának lehetőségének és a szabadságharcosoknak, akik az utolsó percig, utolsó csepp vérükig védték, a magyar nemzet szabadságát és a forradalom minden vívmányát.
A küzdelem elkerülhetetlenségét. A reformkor gondolkodói és emblematikus személyiségei tudták, gyökeres változásoknak kell történnie ahhoz, hogy a magyarságnak jövője legyen. A megvalósítás azonban olyan tetteket és küzdelmet jelentett, amely az utókor számára azóta is iránytűül és példaként szolgál.

Végül engedjék meg, hogy minden jelenlévőt Madách Imre következő, véleményem szerint, a mai ünneppel teljesen összecsengő soraival engedjek útjára:
„Mondottam ember: Küzdj és bízva bízzál”
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Számmisztika Hanságligeten

Tulipán, Boglárka, Boróka és Liliom. Ezek az új utcanevek Hanságligeten, amik mellett a héten már új lakcímkártyákkal is büszkélkedhetnek lakói. Néhány héten belül pedig lezárulhat a belterületbe vonási eljárás, így többek között lakásvásárlás, lakásépítés miatt is előnyösebb helyzetbe kerül a településrész.

Január 1-jétől új nevet visel az a négy utca Hanságligeten, amelyeknek teljesen vagy részben megegyezett az elnevezése egy jánossomorjai illetve bősárkányi utcanévvel. Nem lehet ugyanis azonos nevű közterület egy településen belül, ezért is volt szükség a változásra. Az utcanév táblákat már az elmúlt hetekben kicserélték.

Bella Sándor, a Városüzemeltető és Műszaki Ellátó Szervezet igazgatója elmondta, hogy a kihelyezett táblák minőségében is változás történt.  „Az utcanév táblák nem habosított műanyag táblára, hanem fémtáblára kerülnek, tehát esztétikai megjelenése is szebb lett.” Ezzel egyetemben az utcanév-táblákat Jánossomorja többi településrészén a hiányos vagy hiányzó táblákat is lecserélik, pótolják, ezeket is felmérte nemrég a VÜMESZ. A munkát Szentpéteren már el is kezdték és folyamatosan haladnak majd vele.

 

Számmisztika

A héten az önkormányzat ügyintézője összegyűjtötte az érintett lakóktól lakcímkártyáikat, és a következő héten meg is kapják az új címre kiállított okmányokat. Az új kártyákon ugyanúgy, mint az eddigieken, szerepelni fog a Hanságliget településrész. Az új utcanevekkel kapcsolatban az önkormányzat kiértesítette a helyi szolgáltatókat is, de például a bankoknál, a NAV-nál, és a Magyar Államkincstárnál is jelentette a változást. Így ezzel a lakóknak már nincs intézni valójuk. A gépjármű tulajdonosoknak a forgalmi engedélyüket kell kicseréltetniük, amihez szintén segítséget adott a város, de ezt személyesen kell intézni a mosonmagyaróvári kormányablakban.

Van azonban, aki szerint még továbbra is gondot okozhat az, hogy Hanságligetnek Bősárkánnyal azonos az irányítószáma. Nagyné Zsuzsa, hanságligeti lakos szerint a legjobb megoldás a település külön irányítószáma lenne. „Tudom, hogy a posta elsősorban az irányítószámot nézi. Ha nekünk az van a lakcímkártyánkon, hogy  Jánossomorja Hanságliget, akkor is először azt nézi, hogy 9167, az pedig Bősárkány.  Ha lenne, mondjuk 9169 Hanságliget, akkor azt automatikusan tudnák, hogy az idevaló.” Új irányítószámot viszont az önkormányzat már többször is nyomatékosan kért a Magyar Posta Zrt-től, testületi ülésen, személyesen is fordultak a cég képviselőjéhez, ám ettől a Posta elzárkózott.

 

Belterületi rangra emelkedik Hanságliget

De nemcsak a postán okozhatott gondot a hanságligeti lakcím. Hanságliget eddig is Jánossomorja közigazgatási része volt, csak külterület, jórészt történelmi okok miatt. Ez problémát jelentett az építkezéseknél, hiszen az itt építendő ház külterületi ingatlannak számított, több állami kedvezményre, lehetőségre nem volt jogosult az építtető család. A lakók például nem kaphattak hitelt házvásárláshoz, házépítéshez, csak személyi hitel felvételére volt lehetőség, jóval magasabb kamattal. Kalányosné Divós Melinda és férje is szeretett volna hitelhez jutni: „A munkahelyünk szempontjából, a jövedelmünk szempontjából nem okozott volna problémát, hanem az, hogy itt szerettünk volna Hanságligeten. Mire minden elintéződött, akkor közölte a bank, hogy nem vagyunk a banknál nyilvántartva, ez a település úgymond nem létezik náluk, úgyhogy nem működik a hitelfolyósítás.”

Most hivatalosan is éppen olyan belterületté válik, mint Mosonszentpéter, Mosonszentjános és Pusztasomorja. Mindez jelentős változás, amely 41 millió forintba került – és teljes állami segítséget kapott hozzá a város. Az elkészült nyilvántartás most már jóváhagyásra vár, ezt követően fog belterületté válni a településrész – közölte Bella Sándor.

Azzal, hogy Hanságligetet Jánossomorja belterületébe vonják, a lakók remélik, hogy több lehetőségük lesz, és hogy könnyebben találhatnak itt otthont a fiatalok. „Talán hogy utcán lesznek kialakítva, hogy lehessen egy kicsit terjeszkedni a falunak, a bankoknál, a pénzintézeti szerveknél is könnyebben lesz majd kapható hitel, házvásárlásra, felújításra, hogy a fiatalok, akik itt nőttek fel, itt is tudjanak maradni.”- mondta el Divós Andrea.

 

I-V.V. – H.T.

Uszoda és csarnok másképp

A diákokat már fogadta az uszoda. A sportuszoda és a tornacsarnok működtetése azonban merőben megváltozott. Az önkormányzat anyagi támogatására is szükség volt ahhoz, hogy ne emelkedjen drasztikusan a csarnok óradíja. Az uszodát a város működtetheti, azonban a délutáni sportolás feltételeit még meg kell teremteni.
Teljes pompájában, kiváló vízminőséggel várta a gyerekeket múlt héttől a felújított uszoda. Az első alkalmakkor még jórészt a balesetvédelem és az úszás-biztonság oktatása kapott helyet, de a gyerekeket már nem lehetett visszatartani a megmártózástól sem a kimaradt egy év után. Az önkormányzat az uszoda működtetéséről is megállapodott a tankerülettel. Bár az oktatási intézmények állami irányítás alá kerültek ez évtől, az uszodát mostantól, testületi döntés értelmében, teljes egészében az önkormányzat üzemelteti. Az állam pedig fizeti az iskolai oktatás során jelentkező működési költségeket, rezsit. A városvezetés azt szeretné, ha az uszoda a nagyközönség számára is a korábbiakhoz hasonlóan, délutántól már nyitva állna. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése még folyik. A képviselő-testület remélhetőleg a közeljövőben meg is meghozhatja a szükséges döntést, és a tavaszi hónapokban már újra fogadhatja a város úszni vágyóit az intézmény.


A sportcsarnok ugyanakkor teljesen a megyei tankerület kezelésébe került. Ezentúl a győri tankerület működteti azt, egy helyi gondnok segítségével. Az önkormányzat azonban kérte, hogy a városlakók is használhassák a létesítményt a tanórákon kívül. A változás a díjak emelkedését is hozta. A tankerület a csarnok nullszaldós működtetésére közel 5000 forintos óradíjat állapított meg, a város azonban csak 3500 forintot kér majd óránként a csarnokért. A különbözetet az önkormányzat vállalta át, és fizeti ki azt a tankerület felé, közel évi egymillió forint értékben. Így döntött március elején, rendkívüli tanácskozásán a képviselő-testület. – „A tankerület a nullszaldós működtetésre 4800 forintos óránkénti árat számolt ki. Ám önkormányzatunk elérte, hogy ennél lényegesen olcsóbban álljon rendelkezésre a csarnok a tanórákon kívül. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az állami intézkedések hatásaként emelkedett a hosszú évek óta állandó óradíj, de sikerként értékeljük, hogy megegyezésre bírtuk a tankerületet és előnyösebb feltételeket biztosíthatunk a jánossomorjai sportszeretőknek.” – kommentálta a döntést Lőrincz György polgármester. – „Az uszodát továbbra is a város működteti, erről is nemrég sikerült megállapodnunk a felsőbb vezetéssel. Az úszásórák több mint egy év kihagyás után március közepén elindulhattak. A délutáni működés feltételeit azonban még meg kell teremtenie az önkormányzatnak. Célunk, hogy ez minél gyorsabban megvalósuljon, és az uszoda a lehető legrövidebb időn belül délutántól is megnyithasson a nagyközönség előtt. Megítélésem szerint az önkormányzat jó megállapodást kötött a tankerülettel, hiszen anyagi hátrány nem éri a várost, a sportolni vágyók pedig – a tanítási időszakon kívül – továbbra is használhatják mindként sportlétesítményt.” – közölte a polgármester.

Az uszodát március 24-én, ünnepélyes keretek között adják majd át, 24 órás úszás keretében. A rendezvényhez az ’56-os megemlékezés-sorozat egyik tömegsport-rendezvénye is kapcsolódik, 25-én, futhatunk, túrázhatunk és kerékpározhatunk is a Hanságban, az egykori menekülők útvonalain a Hanságfutás nevű rendezvényen.

Menekülők útja – kiállítás Bécsben

A bécsi magyar intézetben indult el vándorútjára Hossala Tamás fotóművész kiállítása, amely a Jánossomorja és Andau közötti Hansági tájat mutatja be, úgy, ahogy az ötvenhatos menekülők láthatták.

– „Fördős Gábor üzeni Pusztasomorjára, hogy Ausztriában van, jól van…” – sok hasonló rádióüzenet teszi átélhetőbbé a kiállítást. A határon át menekültek a Szabad Európa rádión keresztül üzenhettek otthon maradott családtagjaiknak. Ezeket a felvételeket is meghallgathatjuk a Menekülők útja című kiállításon, a bécsi magyar Balassi Intézetben. De nemcsak hangban, képekben is megidézte a menekülőket és a tájat a kiállítás.

Hossala Tamás, jánossomorjai kötődésű, budapesti fotóművész évekig járta a Hanságot, az egykori 56-os menekülők útvonalait, és az emlékükre létrehozott szoborparkot is, ami mára jórészt az enyészeté lett. A művész a tájat, a táj által hordozott történeteket igyekszik bemutatni, és biztatni mindenkit, hogy maga is fedezze fel a környék természeti, történelmi értékeit, mert csodálatos a Hanság. – „Azt szeretném üzenni a nézőnek, főleg a környékbelieknek, hogy becsüljék meg a Hanságot, menjenek ki és fedezzék fel a tájat, a körülöttünk lévő értékeket.”

Mint mondja, vigyünk magunkkal emlékeket, még akkor is, ha nem készül belőle fotó. – „Ez egyfajta felfedezés is. Mára sok szobor eltűnt, természetszerűleg megsemmisült, már csak ezeken a fotókon látható, ami azt gondolom, nem baj, hiszen valahol ez az élet rendje. Az a fontos, hogy vigyük magunkkal azokat az emlékeket, amiket ott megélünk, helyben. Nem is kell minden képet elkészíteni, ezeket is visszük magunkkal. Én sem készítettem el itt mindent, van, amit hagytam, hogy csak meglássak, megéljek. Csak nem létező képeknek nevezem ezeket, magam is rengeteg ilyen pillanatot viszek magammal. De a létezőket, azokat itt láthatjuk a kiállításon…”

Hossala Tamás mestere, Gulyás Gyula szobrászművész hatására kezdett el a szobrok fotózásával foglalkozni. A hansági szobrokról megszületett sorozat a mestere előtti tisztelgést is jelentette számára – mondta. De ahogy megismerte a környezetet, a mondanivaló kiegészült a tájjal, az általa hordozott történelem hangulatával. Tamás éveken át, rendszeresen járta a Hanyt, a menekülők által bejárt szakaszokat, igyekezett felfedezni az akkor a vándorlók élő táruló látványt. Minden exponálást alapos mérlegelés előzött meg. Felfedezhetjük a formai és a tartalmi koncepciót is, és a Hanság borongós, csendes, talán legigazibb arcát.

A tárlat társkiállítása, a Mire besötétedett címet viseli, és nemzetközi fotóarchívumok segítségével az egykor térségünkön át menekülteket mutatja be a forradalom előzményeitől egészen az osztrák menekülttáborokig. Kivételes pillanatokat láthatunk a tablókon, korabeli falfirkákkal, visszaemlékezésekkel és dokumentumokkal, plakátokkal együtt. A tárlat része egy összeírás is, ami az Andaui táborban készült és több ezer magyar emigráns regisztrálását tartalmazza.

A vendégeket Lőrincz György polgármester köszöntötte a város nevében. Kiemelte, évek óta igyekeznek a méltó alkalmat megtalálni Tamás képeinek bemutatására, és örömére szolgál, hogy ez most valóra vált itt, Bécsben. Köszönetet mondott az alkotónak, a helyszíneket biztosítóknak és a szervezőknek, segítőknek, illetve a kiállítás létrehozóinak, Szilágyi Dánielnek és Hauptmann Tamásnak is.

A kiállításra a forradalom 60. évfordulójára létrejött Segítő Kötelék adott lehetőséget. A menekülés novembertől tavaszig tartó időszakát felölelő programsorozatot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

Hatvan éve ezen a határszakaszon a két szomszédos település, Jánossomorja és Andau polgárai segítették a menekülőket, és sok nemzetközi segélyszervezet érkezett az andaui táborba. Szimbolikusan a kiállítást az andaui Gruber-testvérpár nyitotta meg, akik a két szomszédos település kapcsolatának élharcosai évek óta. Gruber Ottó nyugalmazott rendőrtiszt és Gruber Pál festőművész-restaurátor egyaránt örömmel nyitották meg a tárlatot, hiszen a két település történetéhez és a csodálatos Hanság bemutatásához egyaránt kapcsolódik Tamás sorozata. Mindketten kiemelték Tamás látásmódját, a fotókba belevitt lelket, ami magas művészi értékkel ruházza fel a sorozatot.

Az Abrechtsfelden született két testvért jó ismerősük, az egykor Pusztasomorjáról emigrált Smuk András, az Európa Klub elnöke üdvözölte, aki örült, hogy a vándorkiállítás Bécsben kezdte meg útját, az egykori magyar emigrációt is tömörítő Európa Klub székhelyén. Elmondta, a két település között megjelent szögesdrót sok baráti családot elvágott egymástól, ilyen volt a Gruber-család is. Most ezzel a kiállítással is sikerült eltávolítani Trianon vagy a későbbi vasfüggöny hatását.
Az elnök kiemelte azt is, hogy Jánossomorja nevét egyre többen ismerik meg Bécsben is, hiszen több méltó emlékezés mutatott rá a település jelentőségére és kulturális értékeire. Bízik abban, hogy ez a sorozat még folytatódni fog.

Molnár Mária, a bécsi magyar Balassi Intézet – Collegium Hungaricum igazgatója maga is osztotta ezt a bizakodást. Mint művészettörténész kiemelte, nagyon egyedi számára, hogy a kortárs művészet ilyen erős koncepcióval emlékezik a történelemre. “Szellemi, spirituális út az, amit a fotóművész bejár, úgy beszélve a menekülőkről, hogy nem látunk alakokat a képeken, inkább csak a táj emlékezetét, de mégis érezzük a sorsközösséget a menekülőkkel.”

Az esten a RizikóFaktor zenekar Márai Sándor emigrációs sorsot idéző Halotti beszéd című versével hozta közelebb a menekülők érzéseit.
JTV – HT

Elhunyt Élő Dénes

Életének 74. évében elhunyt Élő Dénes, Jánossomorja első szabadon választott képviselő-testületének tagja 1990-től 1994-ig. Ezalatt kifejtett tevékenységei közül jelentős a Hármashalom emlékmű felújítása, és a Hanságszél című helyi közéleti lap alapítása, kiadása. Emlékét Jánossomorja Város Önkormányzata tisztelettel és hálával megőrzi, a család fájdalmában osztozik.

Közös fejlődési többszörös

Jóval többet fordít beruházásra, felújításra, fejlesztésekre idén Jánossomorja, mint az elmúlt évben. Közel kétszer annyit költünk az utak felújítására, és a város összességében is másfélszer annyit fordít fejlesztésre, beruházásra. Az idei költségvetésről szavaztak múlt szerdai ülésükön a képviselők. (Az ülés teljes élő közvetítését, napirendi pontokra lebontva megtekintheti a város honlapján!)

 

Biztos növekedés

 

Kicsit erősebb, de nagyjából a tavalyihoz hasonló pénzügyi adatok kerültek a testület elé az idei költségvetés táblázataiban. A bevételi oldal biztos növekedést mutat, a kiadások kiszámíthatóak: Közel egymilliárd négyszázmillió a város teljes költségvetése az idei évben. A lekötetlenül rendelkezésre álló pénzmaradvány a tavalyihoz hasonló, 325 millió forint. Ebből a különböző városi célokra elkülönített céltartalék 143 millió. Ebből finanszírozza többek között első három havi teljes működését a város, mivel ezalatt nincsenek bevételei.

 

 

A mindig sarokpontnak számító iparűzési adó is növekedett. A mindig az előző évi eredményeket alapul vevő tervezés során tavaly 500 milliót, idén 540-et tervezhettek a pénzügyi szakemberek, ez azt jelenti, hogy a helyi iparűzési adó bevétele nyolc százalékkal emelkedett – fogalmazott Luka János pénzügyi, gazdasági és városfejlesztési bizottság elnöke. Ez magasabb az országos átlaghoz képest, ami alig 3 százalék emelkedést mutat. Vagyis azt jelenti, hogy a helyi cégek stabilan fejlődnek – tette hozzá Luka János. Bár a város három százalékkal megnövekedett, közel 690 milliós teljes adóbevétellel vág neki az évnek, ám ez, a nadrágszíjat tekintve csalóka. Az állam által megszabott feladatokra évről-évre egyre kevesebbet kapunk. Idén szinte annyival többet kell költenünk, amennyiben emelkedett a bevételünk. Ez erősen korlátozza a város fejlesztési, beruházási lehetőségeit, mégis nem egy területre igyekszik az eddigieknél többet fordítani a város. Hogy mindezt biztosan tudjuk mégis elkülöníteni, abban nagy szerepe van a tavaly elkészült hosszú távú fejlesztési felméréseknek több területen. Ezek segítségével átláthatóbban, célzottabban tudja elosztani az adóforintokat az önkormányzat – mondta el Lőrincz György polgármester.

 

47 millió útfelújításra

 

A város fejlesztésekre, beruházásokra közel a tavalyi összeg kétszeresét költheti, 217 milliót. Ebben ugyan még benne van az márciusban lezáruló uszoda-felújítás 50 milliós kerete is, amihez 30 milliós állami segítséget kaptunk, de ha ezt levonjuk, akkor is elmondhatjuk: másfélszer akkora összeg jut a fejlesztésekre, mint 2016-ban. Különösen örvendetes lehet a helyi utak állapotát az egyik legfontosabb kérdésnek érző jánossomorjaiak számára, hogy a tavaly kidolgozott, több éves útfelújítási koncepcióhoz magasabb összeget különíthetett el a testület: Majdnem az eddigi évek útfelújítási keretének kétszeresével fordultunk 2017-be. Tavaly 15 milliós forrást különítettek el e célra, majd félévkor újabb tíz milliót sikerült erre fordítania az önkormányzatnak. – „47 millióból újulhatnak meg az útjaink. Ezzel biztos rajttal indul az a hároméves cselekvési program, ami a belterület legrosszabb szakaszainak felújítását célozza.” – közölte a hírt Lőrincz György polgármester. Hozzátette, polgármesteri elveinek egyik legfontosabb eleme, a koncepciókban való gondolkodás meghozta az eredményét. “Biztos vagyok benne, hogy egy alaposan megtervezetett és összeállított, a város javát szolgáló költségvetést fogadtunk el.”

 

Folytatódó programok

 

Az idei felújítások között szerepel többek között a péteri tűzoltószertár felújítása, de például az egyház szándékának, a Szent Vendel kápolna renoválásának támogatása is. 10 milliót terveztek a Klafszky-iskola legszükségesebb felújítására, nemcsak a homlokzatra. Az iskola épületére érkezett teljes felújítási javaslat már bizottsági szinten megbukott, azt túl megterhelőnek ítélte a testület. Így más forrásra, segítségre is vár tovább az iskola. Hanságliget belterületté nyilvánítása is hamarosan a finisbe érkezik, megkönnyítve ezzel a lakók életét. Nagy erőkkel folytatják az önkormányzati telekkialakítási programot, erre 20 milliót tett félre a város. Folytatódik a járdák, vízelvezető árkok átfogó, két éve elkezdett felújítási programja is. Gyalogátkelők épülhetnek a főutakra, folytatódik a malom állagmegóvása és korszerűsödhet a sportpálya világítása is. Folytatódik a Sós Antal Közösségi Ház felújítása. A pályázati frontokon több mint 11 milliós sikert értünk el tavaly. E terület kiemelt fontosságát idén is hangsúlyozza a város a pályázati referens további alkalmazásával. Az eddig sikeres projektek mellett további tíz benyújtott pályázatunk még elbírálás alatt van, tehát pozitív döntések esetén a beruházásra, felújításra szánt összeg tovább növekedhet. (A fontosabb felújítási, beruházási, dologi kiadási összegeket cikkünk végén láthatja felsorolva!)

 

Betervezett ügyelet

 

Az egyhangú szavazással elfogadott költségvetésben szerepel, és mint kiemelték az ülésen: korábban is szerepelt a helyi orvosi ügyeletre fordított összeg. Az elmúlt napokban a Facebookon vihart kavart témával kapcsolatban azonban meglepő szélcsend uralkodott az ülésen, miután Luka János elnök elmondta, 34 millióba kerül az ügyelet, amihez 5 milliós állami támogatást kapunk csupán, „ami ugyan nagy deficitet mutat, de a másik oldalon szükséges. A pénzügyi bizottsági ülésen sem kérdőjeleztük meg ezt.” (A bizottsági elnök azért hívhatta fel erre nyomatékosan a figyelmet, mert az a félrevezető híresztelés, hogy az ügyelet nem szerepel a költségtervek között, a bizottsági ülés időpontja után jelent meg, ráadásul egy pénzügyi bizottsági tag, de az adott ülésről hiányzó képviselő részéről.) Luka János nyomatékosította azt is, hogy az, hogy ezen a módon oldja meg az ügyeletet Jánossomorja, az az önkormányzat saját döntése. Lőrincz György polgármester is leszögezte a tényt, hogy az ügyelet kötelező önkormányzati feladat, annak formájában van csak mozgástere az önkormányzatnak.

 

 

Az ügyben Dr. Mihályi Zsuzsanna ügyeletvezető háziorvos, képviselő is csupán azt a kérdést szerette volna tisztázni az ülésen, hogy pontosan mennyibe is került tavaly az ügyelet – mert a bér-, főnővéri- és gyógyszerköltségek 26 milliót tesznek ki számítása szerint. Az önkormányzat pénzügyi osztályának vezetője a nyilvános ülés szünetében egyeztetett erről a képviselőnővel, pontosítva annak számításait – amikből több tétel, többek között a járulékok is hiányoztak. A helyes adatok azonban a nyilvános testületi ülésen már nem hangzottak el – sajnálatos módon. Az ügyelet 29 milliós saját forrásba kerül a városnak – mondta el a pénzügyi osztály vezetője.

 

Az ügyelet pontos költségei a következők:
Az ügyelet teljes kiadása 34 millió 496 ezer forint
Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási támogatása: 5 millió 496 ezer forint
A város által hozzátett támogatás: 29 millió forint

 

Főbb fejlesztési-beruházási, illetve dologi kiadási tételek 2017-ben (ezer forintban):

Felújítások

Temetői felújítások – 4 000

Parkfelújítás – 7 000

Térfigyelő kamerarendszer bővítése – 2 500

Kijelölt gyalogátkelőhelyek kialakítása közvilágítással – 4 000

Ki- és betelepítési emlékhely kialakítása – 1 000

Klafszky tagiskola felújítása – 10 000

Építési telkek kialakítása – 20 000

Malom állagmegóvás – 3 000

Gyalogjárdák felújítása és építése – 14 000

Útfelújítás – 47 000

Játszótér-felújítás – 3 000

Sós Antal Közösségi Ház – 3 500

Önkormányzati bérlakások felújítása – 7 000

Parkolóhelyek kialakítása a városháza udvarán – 3 000

Uszoda – 50 000

Mosonszentpéteri tűzoltószertár felújítása – 1 815

Közvilágítás kiépítése – 3 000

Városháza világítás energiatakarékos korszerűsítése – 2 000

 

Beszerzések

Rendezvénysátrak –  1 000

Vadkamera –  200

VÜMESZ gépbeszerzés –  8 000

VÜMESZ kisteherautó – 5 000

Sós Antal Közösségi Ház tánctükör –  500

Aranykapu Óvoda – jánosi tagóvoda udvarrendezése – 5 300

Pusztasomorjai óvoda tornaszoba lambériázása –  350

Könyvtár nagyterem lambériázása- 300

Kék Bagoly Bölcsőde, udvar térkövezése – 600

Dologi kiadások között szereplő fejlesztések

Fásítás – 3 000

Központi iskola parkettázás – 3 000

Csapadékvíz-elvezető árkok karbantartása – 4 000

Sportpálya világítási lámpaoszlopok cseréje – 1 000

B.B. Művelődési Ház parkoló térkövezés, karbantartás – 700

B.B. Művelődési Ház nagyterem, előadóterem parketta karbantartása – 1 000

Utcanév-táblák cseréje – 100

Karácsonyi városi díszvilágítás fejlesztése, karbantartása – 2 000

Szúnyoggyérítés – 500

Közlekedési táblák, információs táblák karbantartása, cseréje – 2 000

 

 

 

 

 

Hauptmann Tamás – JTV
2017.02.20.

Márciustól újra uszoda

Egy év kényszerszünet után márciustól újra kezdődhetnek az úszásórák a jánossomorjai iskolában. – A kitűzött határidőre befejeződtek a városi sportuszoda felújítási munkálatai. Az egy éve életveszélyessé vált és bezárt uszodát most állami segítséggel és saját forrással, nem egészen bruttó ötvenmillió forintból újította fel az önkormányzat. A munkák során megújult a belső dongaburkolat és a teljes szellőzőgépészet. Most próbaüzem kezdődik, és ha nem merülnek fel újabb gondok, akkor az uszoda már március elsejétől várhatja a sportolókat, diákokat, és megkezdődhet az iskolai úszásoktatás.

 

JTV – HT

Szétmálló hangerdő

Január utolsó napján kihelyezték a tiltó táblákat Jánossomorján, a 86-os főút egy szakaszára. Február elsejétől éjszakai forgalomkorlátozás lépett életbe a 86-os főút e részén. Ezzel hosszas harc után elérte a város, hogy este tíz és reggel hat óra között tiltott az átmenő teherforgalom a főút városon belüli szakaszán. A Magyar Közút által kihelyezett táblák szerint a 20 tonnát meghaladó teherforgalom korlátozása csak a Rákóczi utcára érvényes, a Bajcsy-Zsilinszki utcára nem.

Ezzel küszöbölték ki a szakemberek, hogy a helybe irányuló teherforgalom számára tiltást, vagy esetleg sok engedélyezési ügyet okozzon a változás. Így a városba érkező, innen induló teherfogalom számára szabad az út, hiszen a Bajcsy-Zsilinszky utcán, a 86-os kanyarulatában elfordulhat. Az átmenő teherforgalom számára ez az út sem ad megkerülési lehetőséget a tiltott szakaszra, hiszen a korlátozás egészen a város végéig, a 86-os csornai, kivezető szakaszáig érvényes. Így az átmenő teherforgalom a közlekedési elvek szerint már be sem jön Jánossomorjára, este 10 után. Legalábbis ez az elv. A gyakorlatban a rendszeres rendőri ellenőrzések szereznek majd érvényt ennek, mint arról már megállapodott az önkormányzat és a mosonmagyaróvári és csornai rendőrkapitányság.

A korlátozás kivívásáról és az ellenőrzésekről lásd korábbi cikkünket itt!

JTV – HT
2017.02.01.